Egyetlen fiatalemberről tudok, aki Gasztonyban még próbálkozik a kosárfonással. Pontosabban a kosárkötéssel, mert apámék idejében kötötték a fűzfa kosarat mifelénk, ott az Alpok alján.

Nemcsak a baktériumokat, de a százszor kisebb átmérőjű vírusokat is képes kiszűrni a folyó kavicságyán képződő, egysejtűekben gazdag biofilm, így a parti szűrési kutakból nyert tiszta ivóvízzel egész Budapest ellátható. A folyók ökoszisztéma szolgáltatásairól beszélgettünk Jánossy László biológussal.

Különös torony magasodott évszázadokon át elhagyatottan a somogyi tájban, Ádánd község határában. Az Árpád-kori hetyei templomnak csak négyzetes téglatornya maradt meg a pusztában szoborként, végső pusztulásra vagy megmentőkre várva emlékeztetett a régmúltra.

Belső-Mongóliában, Kína északnyugati részén, a zord éghajlatú Yakeshi városában mutatta be a CATL akkumulátorgyártó és a Changan Automobile a világ első sorozatgyártásra szánt, nátriumion-akkumulátoros személyautóját.

Lezárult a Rákosrendező közterület-fejlesztésre kiírt tervpályázat, amelynek célja, hogy vasútüzemi barnamezős terület helyén környezettudatos, társadalmilag befogadó városnegyed jöjjön létre támogatott lakhatási lehetőségekkel, összefüggő városi parkkal.

Pécsett a 48-as tér déli oldalán, a terebélyes fák takarásában megbúvó impozáns, kétemeletes neoromán palota tizenöt éve a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának székhelye. Mára már lassan a feledés homályába merül az épület eredeti funkciója.

Évtizedeken át rangot jelentett a Világörökség cím, de elhangzanak olyan vélemények is, melyek szerint inkább tehertététel, mintsem öröm. Felvetődik a kérdés, vajon van-e értelme újabb és újabb tételeket világörökséggé tenni. Erről is beszélgettünk Fejérdy Tamással – PODCAST

A félsivatagi viszonyok, a kiszáradó talaj nem a jövő, hanem a jelen. Szalai Ádámot, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatóját kérdeztem a „magyar sivatagosodásról”, a napelemparkok árnyékában megbújó veszélyekről és a tájhasználat fájdalmas, de elkerülhetetlen reformjáról.

Madách zseniális sejtése valóra válni látszik: amikor a tudományára oly büszke ember „vegykonyhájában” „kontárkodik,/kotyvaszt s magát istennek képzeli”, a világot maga körül „elfecsérli s rontja majd”. A csak félig-meddig értett természet válasza időnként meglepő.

Budapest holnap – ez volt a címe a közeli napokban a Fuga Építészeti Központ estjének, amelyen Granasztói Pál (1908–1985) építész–urbanista íróra emlékeztek, gondolatait, a városépítészetre gyakorolt hatását elemezték a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Negyvenezer kilométer. Bármilyen hihetetlen, ennyi a kisvízfolyások – patakok, csermelyek, belvíz- és öntözőcsatornák – hossza Magyarországon. Az adatot beszélgetőtársam, Dukay Igor természetvédelmi mérnök említette.

Állok a Badacsony lábánál a Római út és a 2020-ban élménysétánnyá átépített Kisfaludy út találkozásánál. Ott, ahol kilencven évvel ezelőtt, az út felavatásával egy időben elhelyezték a Fabinyi-emlékkövet, rajta a megvalósításban kiemelkedő szerepet vállalók nevével.

Gondolkodása eleganciával köti össze a mesterség racionalitását az alkotás intuitivitásával. Nem definíciókat ad, hanem kérdéseket bont ki. Építészetről, művészetről, tanításról, természetről és mesterséges intelligenciáról is beszélgetünk Balázs Mihály építésszel.

„Emberemlékezet óta a mi régi városunkban oly építkezési düh nem volt, mint jelenleg, és egy séta az építkezések körül, ma a bennszülött és városunkhoz kötött pécsiek legkellemesebb szórakozása” – jegyezte föl a Pécsi Napló újságírója 1912. augusztus 4-én.

A televízió a hetvenes évek vége felé tört be a családunk életébe, de én már 1975 tavaszán állandó vendég voltam a szomszédban, Czirákyéknál, esténként pontosan megérkezve a Doktor Bubó következő részére. May Károly történeteit pedig ekkoriban az osztrák tévén néztük.

A BarKA, Magyarország barnamezős katasztere egységes és közhiteles módon teszi láthatóvá a fejleszthető ingatlanokat. A rendszer az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkárságának hároméves szakmai és informatikai fejlesztésének eredménye.

Ahogy az idő halad, egyre többet emlegetjük a régi, nagy teleket, amikor az utak mellett valóságos hófalak kísérték azokat, akiknek volt bátorságuk a fűtött hajlékból kimerészkedni, és a gasztonyi postaúton elindulni.

„Ma a részleges észszerű magyarázatok korában élünk. Nem hiszünk sem a transzcendencia, sem az ideológia által egyesített Európában. De a múlt annyit azért jelez, hogy a fordulat lehetséges: hátha eljöhet, létezhet olyan világ, amelyben szerepe van az erénynek…”

Engedve az autóipar, valamint a német és olasz kormány nyomásának, az Európai Bizottság enyhíti a 2035-re tervezett, az új benzines vagy dízeles autók értékesítésére vonatkozó tilalmát.

Nagy erőfeszítéseket tesz az Európai Unió, s erre kötelezi tagállamait is, hogy az észszerű erőforrás-gazdálkodás jegyében mindenki szelektíven gyűjtse a hulladékait, melyeket azután vissza lehet forgatni a termelésbe. A logikusnak tűnő elvek életre váltása azonban akadozik…

Látszik-e kiút korunk ökológiai válságából, amelyet magunk okozunk a fogyasztói társadalom istenítésével? Egyebek között erről beszélgettünk Zlinszky János biológussal, környezetpolitikai szakértővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadójával.

Végig ennek az anyaföldnek a szülötte e szép épület, nincs ehhez köze se idegen múltnak, se modern külföldi jelennek: idevaló, tövesgyökeres alkotás – a művészettörténész Lyka Károly jegyezte föl e mondatot Lechner Ödön Postatakarékpénztár palotájáról.

A világ előrehaladtával a települések is változnak, így volt ez mindig, az átalakulás vitte előre a falvakat, városokat. Új lehetőségek, régi-új feladatok kiterjesztették és megerősítették, a közösség számára fölértékelték a helységek hangsúlyait.